Kétkeresős család, lakáshitel, két iskolás gyerek. Az egyik kereső meghal — és a gyász mellé egy hónapon belül megérkezik a következő törlesztőrészlet. A bank nem tudja, mi történt, és nem is fogja figyelembe venni.
Ez a kategória nem a halálról szól, hanem arról a lyukról, amit egy kereső kiesése üt a családi költségvetésen.
A balesetbiztosítás ugyanennek a másik fele: amikor valaki életben marad, de a keze már nem tudja azt, amiből addig élt.
Nem a tényleges kárt téríti, hanem egy előre megállapodott összeget fizet ki. Nincs alkudozás a mértékről — a szerződésben szereplő összeg jár.
Életbiztosításnál a kifizetés a kedvezményezett felé történik — ilyen jelölés hiányában a biztosított örököse felé. Balesetbiztosításnál maga a biztosított kapja a szolgáltatást, haláleset esetén a kedvezményezett.
Ez az alapfedezet. Erre épülnek kiegészítőként a baleseti halál, a kritikus betegségek, a kórházi napi térítés.
A károsodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg százalékos táblázat alapján; a térítés lehet lineáris vagy progresszív, de nem haladhatja meg a 100%-os károsodásra járó összeget.
Baleseti fedezetből nem térül. A „baleset" fogalmilag hirtelen, külső, akaraton kívüli behatás.
A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg; a biztosító a visszavásárlási összeget téríti.
A biztosító mentesül, és a kedvezményezett a visszavásárlási összegből sem részesülhet. Várakozási idő legfeljebb hat hónap köthető ki.
A fenti haláleseti alapfedezet a piaci gyakorlatban szinte mindig kockázati konstrukcióként köthető meg. Ez a forma megérdemel egy külön nézetet, mert döntés előtt sokan összekeverik egy másik, teljesen más logikájú termékkel.
A tartam alatti halálesetre fizet előre megállapodott összeget a kedvezményezettnek. Erre épülhetnek kiegészítőként a baleseti halál, a baleseti maradandó egészségkárosodás, kritikus betegségek, kórházi napi térítés, műtéti térítés vagy rokkantsági járadék — ezek külön választható elemek, nem automatikus részei az alapfedezetnek.
Annak, akinek a halála anyagi űrt hagyna maga után: van tartozása — például lakáshitele —, eltartottja, vagy olyan kötelezettsége, amit más nem tudna átvállalni. Nem megtakarítási célra való; aki tőkét szeretne felhalmozni, más kategóriát néz.
A díjat a kockázatelbírálás állapítja meg, ami az életkorhoz és az egészségi állapothoz igazodik — minél fiatalabb és egészségesebb valaki a szerződéskötéskor, a kockázatelbírálás jellemzően annál kedvezőbb díjat eredményez. Ebből következik, hogy a halogatás önmagában is drágít: ugyanaz a fedezet évekkel később, magasabb életkorban jellemzően magasabb díjjal köthető.
A Ptk. az életbiztosítást két ágra bontja. A kockázati típusnak fogalmilag nincs sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke — ha nem történik biztosítási esemény, a szerződés kifizetés nélkül szűnik meg, és pont ezért olcsó. A befektetéssel kombinált (unit-linked) forma ezzel szemben megtakarítási elemet is tartalmaz, de ott a befektetési kockázatot a szerződő viseli. A kettő más célra való, és más az ára is.
A leggyakoribb döntési hiba
Sokan azért nem kötnek kockázati életbiztosítást, mert „ha nem történik semmi, a pénz nem jön vissza" — holott ez nem hiba a terméken, hanem a lényege: ettől olcsó a védelem. Aki emiatt egy drágább, megtakarítással kombinált terméket választ csak azért, hogy „legyen belőle valami", ugyanabból a havi keretből gyakran kisebb tényleges védelmet vásárol, mert a díj egy része a megtakarítási részbe megy, nem a fedezetbe.
Ez a kategória legnagyobb, csendes hibája. Ha nincs érvényesen megjelölt kedvezményezett, a biztosítási összeg a biztosított örököseit illeti — vagyis bekerül a hagyatéki eljárás menetébe, és hónapokig nem hozzáférhető. Pont akkor nincs pénz, amikor a törlesztőt fizetni kellene. Ha viszont van megnevezett kedvezményezett, a biztosító közvetlenül neki teljesít. A jelölés bármikor módosítható írásbeli nyilatkozattal — de a gyakorlatban ezt szinte senki nem frissíti válás, újraházasodás vagy új gyerek után.
A biztosító a szerződéskötéskor már fennállt lényeges körülményből eredő jogait a szerződés fennállásának első öt évében gyakorolhatja; öt év után a kötelezettsége a közlési kötelezettség megsértése ellenére is beáll. Vagyis aki nem mondott igazat, pont abban az időszakban nincs védve, amikor a legvalószínűbb, hogy az elhallgatott betegség előjön.
A kockázati életbiztosításnak fogalmilag sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs. Ez nem hiba, hanem a termék lényege — ezért olcsó. Aki megtakarítást keres, más kategóriát néz.
Kockázati életbiztosításnál nincs díjmentes leszállítás — a díjmentesítés a nem kockázati típusnál él. Elmaradt díjnál a fedezet egyszerűen elveszik.
A biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges; enélkül a kedvezményezett-jelölés semmis.
Név szerint, a meglévő szerződésein. Ha nem tudja fejből, az már önmagában válasz.
Ne érzésre — a hitel hátralévő része és a gyerekek önállóvá válásáig hátralévő évek adják a nagyságrendet.
És mi tartozik a betegségi fedezetbe.
Az első öt év szabálya miatt ez nem az a pont, ahol spórolni érdemes.
A leggyakoribb probléma nem az, hogy valakinek nincs személybiztosítása, hanem hogy van — csak évek óta nem nézte meg, mi áll benne és kinek szól. Kérjen visszahívást, kötelezettség nélkül.
Kérek visszahívástA GPC New Wave a Generali csoport tagja. Kötelezettség nélkül.
Nyugdíjbiztosítás, pénztár, NYESZ — mennyi adójóváírás jár, és hol a plafon.
Részletek →Az itt található tartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az élet- és balesetbiztosítási kategória általános működését és polgári jogi keretét mutatja be. Nem minősül ajánlattételnek, jogi vagy adótanácsadásnak, és nem helyettesíti a konkrét szerződési feltételek megismerését. A fedezetek, kiegészítők, térítési módok és kizárások biztosítónként és termékenként eltérnek; a hivatkozott jogszabályi rendelkezések a szöveg készítésekor hatályos állapotot tükrözik.
Kiemelt partnereink


















A Generali csoport tagja.